IDÉZŐ

“Ma Szentendrén jártam,és a 11-es úton haladva észrevettem,hogy egy szigorú,raszterre húzott,mesterséges erdő öleli körbe az út vonalát,mintha védene valamit.A távolban,a szigorú fasorban hibát láttam.Felé közeledve rájöttem,hogy a “hiba” egy magas,hosszú fal volt.A falon egy résen át vezetett az út,amin keresztül beléptem az elkerített helyre.A négyzetes területre 4 oldalról lehetett bemenni,az utak által felosztott részeken pedig tömegek helyezkedtek el,amiknek 2 oldaluk üvegezett volt,erősítve a központi,belső hangulatot.Olyan érzés volt,mintha az építmény önmagával és velem is kommunikálna.Amikor körbejártam a látogatóközpontot és megtudtam,mi is az az Ulcisia Castra,elindultam az egyik átjáró felé.Az erdős közegből egy virágos mezőn találtam magam.Szóval itt volt a Castrum egykoron!Az erős váltás,ami a két rész között volt,megdöbbentett.Nem láttam az egykori erődöt,mégis mintha ott álltam volna a felhúzott falai és szigorú sorba rendezett épületei között.Nem láttam,mégis éreztem.”