Fenyves-Parkváros Köznevelési Centrum, Érd

Az ezredfordulón kísérleti jelleggel és korlátozott létszámmal indult műtermi oktatás az Építészmérnöki Karon. Itt fogalmazódott meg a „vertikális műterem” ötlete, ahol valamennyi évfolyam hallgatói képviseltethetik magukat a kis létszámú csoportban. A tanulókör kutatási, tervezési témája azonos volt. A módszer első próbája az Érdre tervezett óvoda lett, melyre egy nyári gyakorlat során három koncepcióterv készült. Az Érdi Önkormányzat ezek ismeretében bízta meg a Középülettervezési Tanszéket vázlattervek készítésével, majd a legjobbnak ítélt terv építési engedély szintű kidolgozásával.

Ennek a sikeres gyakorlatnak lett a folytatása két érdi iskola tervezési megbízása. A Batthyány Sportiskola egy meglévő struktúra részleges átépítése, míg az Érd Fenyves-Parkváros Köznevelési Centrum igazi zöldmezős beruházás, összetett, a teljességre törekvő tervezési programmal, amely egy huszonnégy tantermes iskolát, továbbá egy hozzá kapcsolódó tanuszodát és sportcsarnokot is magába foglal. A tervezés során megteremtettük a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben gimnáziumi szárnnyal is bővüljön az építményegyüttes.

 Az épület aulája egyben a közlekedési gerince is, mely kapcsolatot teremt a telek két oldalán lévő bejáratok közt, erőteljesen meghatározva az iskola térszervezését. Délre a tornacsarnok, a sportudvar és az uszoda található, északra a tantermi szárnyak, melyek egy belső rendezvényudvart és két korosztály számára elkülönített, az utcák felé forduló játszó felületet biztosítanak. Két tanterem és egy csoportszoba együtt egy tanulmányi egységet képez, a közlekedő irányába pedig kis léptékű nyitott közösségi terek sorozata vezet át. Ez utóbbiak inspiráló környezetekként különböző tanulási szituációk megvalósulását teszik lehetővé.

 Az engedélyezési terv kidolgozását a doktori iskola hallgatói, a szakági munkarészek elkészítését a kar oktatói segítették, az együttműködés tehát széleskörű volt, a feladat az építészmérnök-képzés minden szintjéről megszólított szereplőket. Ilyen értelemben nem csupán szakmai kihívást jelentett, hanem egyúttal lehetőséget is kínált a tapasztalatszerzésre, a közös gondolkodásra, a csoportmunka elmélyítésére, illetve az innovatív problémamegoldás gyakorlására.

 A kiviteli terveket a kivitelező készítette, de részben mi is tudtuk követni és – korlátozott mértékben – befolyásolni a folyamatot. Mára a végeredményt is láthatjuk, a többéves történet tanulságait pedig összegezhetjük és beépíthetjük a tervezésoktatás mindennapjaiba.