Gratulálunk DECODE díjas egykori és jelenlegi hallgatóinknak!

1920 Epiteszforum Kiosztottak A 2021 Es Decode Dijakat 0 10 2021 11 12 113641

November 10-én ünnepélyes keretek közt osztották ki a DECODE 2021 díjakat a Faur Zsófi Galériában és megnyílt a díjazott pályaművekből rendezett kiállítás is. A szakmai zsűri a rekord számú regisztrációból leadott 52 pályamunkából választotta ki a kiállítókat és a díjazottokat. Tanszékünk két demonstrátora, Varga Liza és Csanády Anna Dorottya a DECODE 2021 Fődíját nyerte el, illetve idén diplomázott hallgatónk, Nagy Stefánia a DECODE 2021 Ígéretes projekt díjában részesült Építészet kategóriában.

2021. november 13.

1920 Epiteszforum Kiosztottak A 2021 Es Decode Dijakat 0 10 2021 11 12 113641

RENDRAKÁS

Alkotó: Varga Liza és Csanády Anna Dorottya

A DECODE 2021 Fődíjas projektje Építészet kategóriában

Rend a lelke mindennek? –

Egyik egyetemi tantárgyunk keretében foglalkoztunk az AQB (Art Quarter Budapest) budafoki telephelyével, ahol a félév második felében az udvar rendezése volt a feladatunk. Sokat foglalkoztunk a „rend" és a „rendetlenség" szavak jelentésével a tervezés alatt. Különböző internetes cikkeket, hozzászólásokat gyűjtöttünk, hogy megérthessük az embereknek mit jelentenek. Azt vettük észre, hogy a rendetlenséget sokkal könnyebb felismerni és megfogalmazni, illetve a magyar nyelv is jobban ki tudja fejezni, több szinonimája van, mint a rend szónak. Rend szinonimái: fegyelem, rendezettség, szigor, szigorúság.

Rendetlenség szinonimái: káosz, zűrzavar, fejetlenség, felfordulás, rumli, kupleráj, kavalkád, kupi, kavarodás. A rend nagyon szubjektív, megfogalmazni is nehéz, legfőképpen azt, hogy kinek mit jelent. A Rendetlenség a rend fosztóképzővel. Az az állapot, amikor nincsen rend. Sokkal egyszerűbb valamiről egyértelműen eldönteni, hogy nincsen mint, hogy van. A rendhez általában szükségünk van egy viszonyítási alapra. Mihez képest van, vagy éppen nincs. Ezek a gondolatok vezettek minket arra, hogy az udvar rendezéséhez, tulajdonképpen nem is az udvarban zajló́ eseményekkel, hanem az arra való megérkezéssel lenne érdemes foglalkozni.

Már a tervezés kezdetén sokat gondolkodtunk azon, hogy a régi és nem túl esztétikus kerítés szerepét átvehetné valami más, de úgy éreztük, hogy ez mindenkinek az első gondolata és talán túl banális, de néha a legtriviálisabb válasz tud a legjobb megoldásként szolgálni. Így tehát az AQB és a Nagytétényi út között húzódó́ kerítés helyére egy átmeneti megérkezési sávot terveztünk, mert egy terület rendezésének első és legalapvetőbb lepése, hogy az érkezés és távozás helyszíne tisztázott legyen. A tervben a kapu kialakításának persze fontos szerepe van, de önmagában nem azt tartjuk értékesnek, hogy milyen lett esztétikailag a végeredmény, hanem azt a felismerést, hogy az udvar rendezéséhez nem konkrétan az udvart kell átalakítani, hanem annak egy origó pontot mutatni, ami köré már rendeződhet minden más. Az AQB-nek fontos szempontja volt, hogy ez a hely a Budafokiak számára észrevehető legyen, de ez a nyitottság ne legyen túlzó, oly módon, hogy a művészek alkotófolyamatát ne zavarja meg. Ez a jelenlegi állapotában nem valósul meg, emiatt is fontosnak tartottuk, hogy a rendezés ne csak a fizikai környezetre hasson, hanem a hely környezetével és ily módon a helyiekkel való viszonyára is, az is rendeződhessen.

Varga, Csanády: Rendrakás

PERBÁL – „Üvegház"

Alkotó: Nagy Stefánia

A DECODE 2021 Ígéretes projekt díjban részesült alkotása Építészet kategóriában

Perbáli fogyatékos lakóotthon bővítése

A perbáli fogyatékos lakóotthont belülről, használat közben ismerhettem meg 2013 nyarán. A legkitartóbb táborozókkal beköltöztünk az otthon falai közé, amikor betonból kukoricagórét építettünk számukra. Azóta minden évben visszatértem hozzájuk hosszabb-rövidebb időre. Diplomamunkám ebből az intenzív élményből merítkezik. Próbál egy lehetséges fejlesztési stratégiát felvázolni az intézmény számára, amely segíthet visszatérni az alkotók eredeti koncepciójához: az önfenntartó majorsághoz.

Az ember fél találkozni sérültekkel. Fél, hogy lelkileg megviseli, ha látja őket tolókocsiban, furcsa arckifejezéssel, érthetetlen mozgással. Fél, hogy valami olyan helyzetbe kerül, ahol nem tudja hogyan kell viselkedni. Meglepő, de az igazi találkozás teljesen más élmény. A Perbáli Gyermekotthon lakói hasonlóak egy óvodás csoporthoz, akik minden rezdülésedre figyelnek és örülnek, ha játszol velük. De itt ez az érzés még intenzívebb, mert az ő érdeklődésük egyedül rád fókuszál, rajtad kívül nem vonja el a figyelmüket semmi. Mindent tudni akarnak rólad, megölelnek és örülnek neked. Mintha a visszamaradott képességük csak vidámság és odaadás lenne. A pozitív kisugárzásuk átragad rád, és bár úgy érkeztél hozzájuk, hogy segítesz nekik, ennek ellenére pont, hogy ők akarnak segíteni neked. És ez sikerül is nekik minden egyes találkozáskor.

A lakóotthon hivatalos neve: Tovább Élni Egyesület. Bartholy Judit alapított 1990-ben, aki sérülten született gyermeke számára keresett alternatívát a kórházi viszonyokhoz képest. A programalkotást és építészeti tervezést Janesch Péter és Karácsony Tamás segítették.

Az általam tervezett bővítés fő funkciója a mezőgazdasághoz tartozó, a kertészeti terápiás foglalkozások kiszolgáló épülete. Mellékfunkcióként foglalkozások, közösségi tér szerepét tölti be. A meglévő lakóépületekben mindegyik közösségnek van egy nappali tere, ahol kezdetben elfértek egy-egy ünnepnapon is, ám azóta sokkal növekedett a bentlakók létszáma. Így akkora hely, ahol a három közösség, hozzátartozók és dolgozók egyszerre tudjanak pl. ünnepelni, ekkora tér nincsen. Jellemző az otthonra, hogy sok vendég érkezik hozzájuk, nyitott, családias a légkör. A lakókkal való első találkozás azonban akaratlanul is feszengő helyzetet eredményezhet. Úgy figyeltem meg, hogy ez nem sérültségből kinézetükből fakad, hanem hogy az ő privát életterükbe kerülünk. Az új épület egyfajta átmenetet adhat, lehetőséget a velük való találkozásra, egy nappali térben, kényelmesen, feszélyezettség nélkül.

Nagy Stefánia: Perbál - "Üvegház"