Körkörös romok
Innovatív környezetek – 2026 – az Innovatív Terek Stúdió 2025 tavaszi (kötelezően) választható kurzusa
- 2025. december 17.
-
Időpont: kedd 15:15–17:00
Innovatív környezetek plakát
A Körkörös romok Borges híres novellája az ember teremtéséről szól, az írás végére kiderül, hogy a demiurgosz, aki mindezt véghez viszi szintén valakinek az álombéli teremtménye. A történések címben szereplő helyszíne egyszerre tökéletes építmény, a mágikus rítus elvégzésének helye, ugyanakkor a végtelen teremtés láncolatának vizuális metaforája is, mely önmagába tér vissza.
Az önmagába visszatérő folyamatok az élet több területén előfordulnak, a ciklikus történelemfelfogás, a samszárikus világkép, termodinamikai ciklus és a körforgásos gazdaság is ide tartozik. Ez utóbbi modellje a termékek élettartamának meghosszabbítását célozza azáltal, hogy megosztja, bérbe adja, javítja, újra felhasználja, felújítja és újrahasznosítja az alapanyagokat és a termékeket, ahelyett, hogy eldobná őket a jelenlegi lineáris modellel ellentétben, mely a megvesszük, gyártjuk, használjuk, kidobjuk elvére épül.
A környezeti válság az ember céljainak, erőforrásainak, feladatainak átértékelését állítja a társadalmaink elé, ebben új alkotói, használói, életmódbeli attitűdök kitalálására, elsajátítása válik nélkülözhetetlenné, ha az emberiség nem akarja saját magát felszámolni. A változás – minden bizonnyal – legfontosabb terepe az építészet, ami jelentős mennyiségű energia és anyag árán valósítható meg és tartható fönn. A változások előszele már most megjelent az építészetben, mely a szakmai nyelvbe újonnan bekerült fogalmakon is jól lemérhető: adaptív újrahasznosítás, nyitott végű építészet, téri tartósság, ökológiai lábnyom stb...
Milyen építészeti stratégiák léteznek a felhasznált energia mérséklésére? Milyen következményei vannak ennek az építőiparra, a felhasznált építőanyagokra, az épületetek szerkezeti konstrukciójára, összeépíthetőségére? Milyen esztétikai, formai következménnyel bír ez a jövő épületeire, városaira?
Az építési eljárások közt prioritási szinteket tudunk megállapítani a folyamatokhoz kapcsolódó energiafelhasználási mennyiségek alapján. Legkedvezőbbtől a nemkívánatos irányba haladva: felújítás, adaptív újrahasznosítás, szerkezetmegtartás, az építőanyag újrahasznosítása. Új épület létesítése esetén a legkedvezőbb, ha minden elem szétszedhető és újrahasznosítható, vagy eleve újrahasznosított építőanyagokból készül a legkisebb karbonlábnyom mellett. A megoldások típusokba rendezhetők, ugyanakkor mindig vannak egyedi esetek, ahol a specifikumok önmagukban meghatározhatják az egyes projektek karakterisztikáját, ami gyakran mutat túl a fentarthatósági szempontokon.
A félév folyamán meglátogatjuk a Duna parton álló egykori Hengermalom épületét, melynek újrahasznosításával az Építész Stúdió és a Város és Folyó Egyesület foglalkozik. A kihelyezett előadást Kelesztés a Hengermalomban címmel Kolossváry Detti és Győrfi Dániel tartják. Vendégünk lesz Starkbauer Lilla, aki Breuer Annával a belga BC & Hasselt University Building Beyond Borders posztgraduális képzésén vettek részt. Azóta is folytatják közös munkájukat, jelenleg a magyarországi építési-bontási hulladékkörforgást tanulmányozzák. A Solium regni – Koronázó Bazilika, Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont Székesfehérváron egy korábbi filmszínház épület átalakításával létrejött kiállítóhely és kőtár, melynek épületét Karácsony Tamás DLA mutatja be.
A tárgy a Középülettervezési Tanszék INNOVATÍV Terek Stúdió Komplex tervezési feladatához kapcsolódik, de minden érdeklődő számára nyitott! Kiemelten várjuk azokat, akik TDK-dolgozat keretében is szívesen foglalkoznának később a kurzus által érintett témakörökkel. A félév teljesítésének feltétele saját, egyeztetett témában tanulmány készítése.
Budapest, 2025. december
Klobusovszki Péter DLA
egyetemi docens, tárgyfelelős