NEMEUKLIDESZI TEREK

„Én ezt a várost sose láttam udvarolni. Jó, legyen másnak kövérebb erszénye. Jó, legyen máshol mosolygóbb a nép. Ő van, mint egy fönség, amilyennek Ady akarta magát. Embert, stílust, mozgást, hangot, ízlést, gondolatot átgyúrt magának, neki minden egy kicsit másképp volt jó, mint másutt. Mindenen átütött a jelleme, mint Akhilleusz dárdavető mozdulata a női álruhán. Miért? Én nem tudom, de a tudósok sem tudják. Született a Szamos völgyében, kopár, csúf helyen, nem törte magát hírért, hatalomért, mégis ő lett az első. Nagy jellemnek, nagy egyéniségnek született. Felszabadult a rang, a hír, vagyon, de föl a műveltség és tudomány tekintélye alól is. A nagy jellem nem első akar lenni, hanem önmaga.”

(Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban)

Hogyan lehet határátlépéseink, határhelyzeteink teremtő energiáit kinyerve új helyet, új teret alkotni? Fogalmakkal, helyekkel, léptékkel, idővel teremtett távlatok kettős minőségei közötti bolyongás, ki-bejárás hogyan rendezi bennünk értelmező, teremtő energiáinkat?

Ennek felderítésére tarts velünk Erdély fővárosába, Kolozsvárra szervezett tervezési félévünkre!

Program- és tárgyfelelős: Zombor Gábor DLA egyetemi adjunktus

Konzulensek: Balázs Mihály DLA egyetemi tanár; Bartha András Márk DLA egyetemi adjunktus; Fazekas Katalin DLA egyetemi adjunktus; Fejérdy Péter DLA egyetemi docens; Kemes Balázs DLA egyetemi adjunktus; Klobusovszki Péter DLA egyetemi docens; Kronavetter Péter DLA egyetemi adjunktus; Szabó Levente DLA egyetemi tanár; Vannay Miklós DLA egyetemi adjunktus; Zombor Gábor DLA egyetemi adjunktus

A félévközi és záróalkalmak meghívott építésze: Macalik Arnold (Kolozsvár)

A tanulmányúton szervezőként vesz részt a program előkészítésében aktív szerepet vállaló Péterffy Miklós építész.

Asszisztensek: Fülöp Csenge és Rab Sarolta doktoranduszok

INTRO >> Bolyai János – kolozsvári születésű matematikus – kerek kétszáz évvel ezelőtt (1820 és 1823 között) dolgozta ki a későbbi einsteini relativitáselmélet matematikai alapjait megteremtő nemeuklideszi terekkel kapcsolatos térelméletét. Természetesen nem ez szolgáltat okot a kolozsvári tervezési félév meghirdetésére. Annak helye és ideje, valamint a fent említett évforduló véletlen egybeesés – bár véletlenek, ugye, nem léteznek. Az összefüggés ténye ugyanakkor önkéntelenül felvázolja inspiratív analógiák sorát, melyek dilemmái közelebb visznek bennünket egy tőlünk távolabbi és hozzánk közeli világ mélyebb megismeréséhez.

Bolyai térszemlélete másfelől közelített az addig kétezer éve euklideszi térértelmezési kánon axiómáihoz, mely a kézzel fogható, belátható, földi viszonyrendszerünkben teremtett kikezdhetetlen rendet. A Bolyai-féle geometria nagy távlatoknak, univerzális méreteknek képez új értelmezési horizontot, megteremtve a modern fizika és mai életünk nélkülözhetetlen eszközrendszerét. Két világ együttállása, két eltérő lépték határátlépései új világot teremtenek számunkra a köztesség képzetes mezsgyéjén. Ahogy Bolyai fogalmaz: „Semmiből egy ujj más világot teremtettem.”

 HELY >> Ennek az újrateremtésnek vagy inkább új teremtésének építészeti, térértelmező és térformáló megélésére invitáljuk a hallgatókat: tartsanak velünk folyamatos határátlépéseinkben, ki-bejárásainkban, határhelyzetek feltárásában, új határosságok definiálásában, hogy a régió, a város, a hely, a helyzet, a helyszín folyamatos léptékváltásainak teremtő energiáiból új téri helyzeteket, új világokat építsünk. Helyszínünk az euklideszi értelemben sem távoli Kolozsvár, mely Erdély fővárosaként mind kulturálisan, mind történetileg regionális origót képezve a legalkalmasabb építészeti vizsgálódásunk gondolataink, térkísérleteink befogadására. Kötődik hazánk történelméhez, a köztes jellegében erős történelmi Partium önálló múltjához és Románia jelenéhez. Ezen átfogó minőségek építészeti, kulturális, társadalmi, történeti szekvenciái: érezhető és jelenlévő, közeli és távoli érzetek egyidejűsége és egymás mellettisége teszik rendkívülivé a várost, mint helyet, benne a történelmi városi helyzeteket és a folyamatos változás egyéni helyszíneit, a tervezési helyeket.

 HELYSZÍNEK >> A folyamatos, közelítő, léptékbeli határokat átlépegető munkamódszerünk első szakasza a hely, mint tervezési helyzeteket és helyszíneket befogadó város: Kolozsvár vizsgálata. Kolozsvár történeti, belső városmagjában előre láthatólag 4 karakteresen megkülönböztethető városi tömbbel foglalkozunk (a Szamos parttal, a történeti belvárossal, a Malomárok környékével és a Farkas utca környékével), melyek a hely mint város érzékelésén túl a vizsgálati spektrum léptéknek megfelelő második állomásai. Ez utóbbi szint olyan összetett városi helyzetek feltérképezésére ad lehetőséget, melyek átfogóbb, beágyazottabb értelmét adja a harmadik látószög, azaz a helyszín tényleges problémáinak, meghatározóinak megismeréséhez.

 PROGRAMOK >> Közösen utazunk Kolozsvárra! A tervezési stúdium első hetének kiterjesztett hétvégéje (szeptember 9-12. körül) ad lehetőséget a tervezési terület személyes megismerésére, helyszíni vizsgálatokra, a kulturális közeg, a város feltérképezésére. A város történeti rétegei és a tervezési helyszínek mellett lehetőség nyílik Kolozsvár kortárs építészetének megismerésére, és a helyi építészekkel, a tanszék oktatóival közös egyéb programok, helyzetek átélésére is.

 MÓDSZER >> Módszerünk az építészeti kutatás, amely folyamatos kísérője a tervezési folyamatnak. Lényege nem feltétlen az, hogy erős építészeti állítás legyen kinyerhető a tervezést megelőzően, hanem folyamatos kontrollt biztosítson a tervezés során. Alapvetően három fontos léptéknek megfeleltetett állomása van: (1) a hely, mint város, (2) a helyzet, mint városi tömb és (3) a helyszín, mint telek. Fontos tudatosítani, hogy egyes lépték-stációkon nyert állítások igazolása mind a tervezés során tett építészeti állítások által, mind az eltérő léptékű vizsgálati szakaszokban visszaigazolást, beágyazott értelmezést kell nyerjenek.

 PÁLYÁZATOK >> A teljes félév tervezői teljesítménye – a csoportosan megoldandó feladatok ellenére vagy mellett – az egyéni értelmezésre épít. Ezt hangsúlyozandó 3, a hely komplex értelmezésének három stációjához köthető feladat egészíti ki az Építőművészeti Specializáció hallgatói számára a kolozsvári tervezési kurzust. A városnak, mint helynek karakterisztikáját kutatva számítunk egyéni képi értelmezésekre fotópályázat (1) keretében, az egyes beépítés tömböknek helyzeteit firtató önálló grafikai értelmezésű helyszínrajz-pályázatot (2) rendezünk, majd az egyes építési telkek, mint tervezési helyszínek végső telepítését a véglegesen leadott féléves tervfeladat részeként szolgáló telepítési tömegmodelleknek is rendezünk önálló mustrát (3). Mindegyik feladat döntnökének olyan külsős művészeket kérünk fel, akiknek véleménye az adott témában releváns és munkásságuk köthető Kolozsvár városához.

 OUTPUT >> A félév végén pedig a hallgatói terveket tematikus kiállítás keretében tervezzük bemutatni, ahol izgalmas metszetben láthatók majd együtt a különféle tervezési kurzusok során Kolozsvárra készített tervek.

 KIKET VÁRUNK? >> A program a következő képzések és tantárgyak hallgatói számára nyitott: 

1.      Építőművészeti Specializáció hallgatói (Specializációs tervezési tárgy és Specializációs kiegészítő tantárgy) / jelentkezés a specializációra való központi jelentkezéssel egyidejűleg e form kitöltésével és portfólió feltöltésével: https://docs.google.com/forms/d/1rLreQlG2Mb80N90PrHlsJgyUUUwpO3fA9_rmgqsCeBc/edit?ts=627587c3 júl. 12-ig

2.      Az MSc-képzés Tanszéki terv kurzusa / jelentkezés: az 1. pont szerint

3.      Komplex tervezés 1. keresztfélév / jelentkezés a preferált konzulensnek, a tanszéki tárgyfelelősnek és a tanszékvezetőnek írt emaillel jún. 15-ig

4.      BSc-, MSc- és osztatlan képzés diplomatervezés / jelentkezés a preferált konzulensnek, a tanszéki tárgyfelelősnek és a tanszékvezetőnek írt emaillel jún. 15-ig

 Irány Kolozsvár, tartsatok velünk! 

Budapest, 2022. május 

Zombor Gábor DLA tárgyfelelős, egyetemi adjunktus és Szabó Levente DLA tanszékvezető egyetemi tanár