Nemeuklideszi terek

Kolozsvár

17799289 1287813581255145 3631652362158808402 N

Az Építőművészeti Specializáció 7. féléves tervezési, az MSc-képzés Tanszéki terv, az osztatlan és MSc Komplex 1. keresztfélév és a BSC-, az osztatlan és az MSc-diplomatervezés kurzusainak közös helyszíni anyaga

2022. május 3.

17799289 1287813581255145 3631652362158808402 N

Szabók bástyája

Farkas utcai református templom

Kolozsvári Református Kollégium

Kolozsvári Akadémiai Könyvtár

Auditorium Maximum/ Egyetemiek háza

Babeş-Bolyai Tudományegyetem főépülete

Piarista templom

Óvár és Újvár

Házsongárdi temető

Lábasház / Jósika-Palota

Szent Mihály-templom

Státusházak

Bánffy-palota

Mauksch–Hintz-ház

Mátyás király szülőháza

Karolina (ma Múzeum) tér és oszlop

Ferences templom és kolostor

Tűzoltó-torony

Telefon Palota

Kolozsvári Magyar Opera

Műcsarnok

Tătaru villa

Kis állomás épülete

Neológ zsinagóga

Vallásszabadság háza

Kakasos templom/ Monostori úti Református Templom

Széki-palota

Tranzit-ház/ Poale Cedek zsinagóga

Tektum irodaháza

Nădășan ház II.

Mossfern irodaháza

Planwerk irodaháza

Dermavision klinika

Szabók bástyája

tervező: Adrian Borda, Eleonora Dulau, Klara L. Veer (2007)
építés éve: 15. század, felújítás 2007-2009
műfaj, funkció: bástya

Egyike a kevés műemléknek, amely napjainkig megmaradt a régi kolozsvári vár huszonnégy bástyája és kaputornya közül. Nevét a szabók céhéről kapta, amelynek feladata volt a bástya karbantartása és védelme. Bethlen-bástya néven is ismert. Az ötszögletű, három emeletes tömör épület majdnem teljesen dísztelen. A keleti oldalon Bethlen-címeres, kétrészes emléktábla található.
Az 1970-es években történt, nem megfelelő beavatkozások miatt az épület kritikus állapotba került később. 2005-2008-ban fogalmazódott meg a helyreállítás gondolata. Az utólag beépített vasbeton elemeket (gerendák, födémek, lépcsők) visszabontották, helyére egy olyan acél szerkezetet terveztek, mely különálló objektumként viselkedik a belső térben és könnyedén elbontható. A régi falazatot megerősítették és a teljes felületet nyersen hagyták. Az épület jelenleg kiállítótértként és kulturális központként működik.

további források:
EUmiesaward
Behance

Farkas utcai református templom

felújítás: Maksay Katalin, Lázár Zoltán István
építés éve: 15. század
műfaj, funkció: templom

A farkas utcai kolostort Hunyadi Mátyás alapította az 1480-as évek végén, a Szabók bástyája melletti, a várost övező négyszögletű vár délkeleti sarkánál kiválasztott telekre. Az eredetileg a ferences rend számára épült templomot az évszázadok során különöböző felekezetű szerzetes rendek és a városvezetés birtokolták váltakozva, a tulajdonos és vallási szemlélet váltásnak pedig több esteben áldozatul esett a templombelső bútorzata és szakrális berendezései. Miután 1556-ban a protestáns városvezetés elűzte a ferenceseket, a város tulajdonába került templomot Báthory István erdélyi fejedelem a jezsuitáknak adományozta kollégium alapítás céljából, az 1603-as fejedelem választás után viszont a város unitárius lakossága elfoglalta a templomot és évtizedekig szénaraktárként használta a romhalmazzá vált templomot. Az erdélyi országgyűlés 1622-ben, Bethlen Gábor fejedelem javaslatára adományozta az akkor még templom nélkül működő református közösségnek. A templom helyreállítása I. és II. Rákóczi György fejedelemsége alatt valósul meg a késői gótika stílusában helyi és külföldi mesterek által. Az 1798-as kolozsvári tűzvészben leégett a kollégium, a templomot viszont sikerült helyreállítani.

további források:
adatbank.ro
e-zeppelin.ro

Kolozsvári Református Kollégium

tervező: Leder József mester építette
építés éve: 18-19. század
műfaj, funkció: kollégium

A ma is ismert kollégium az 1798-as kolozsvári tűzvészben leégett Ókollégiumtól nyugatra, a Farkas utca déli oldalán, a templom szomszédságában épült a 18-19. század fordulóján, Leder József mester vezetésével, a szemben levő telken pedig tanári lakások épültek.

további forrás: adatbank.ro

Kolozsvári Akadémiai Könyvtár

tervező: Eliza Fierlinger, Radu Spânu
építés éve: 1973-76
műfaj, funkció: könyvtár

A Farkas utca déli oldalán álló könyvtár épület,a romániai szocialista modernista építészet példája, 1976-ban épült. A négyzet alaprajzú, 5x5 m-es hálóra szerkesztett, p+3 szintes épület teljes egészében előregyártott betonelemekből készült, melyben a központi térszervező elemként elhelyezett zárt könyvraktár vasbeton fala merevítő magként működik. A raktár körül található az olvasóterem.

további forrás: socialistmodernism.com

Auditorium Maximum/ Egyetemiek háza/ Akadémiai kollégium

tervező: George Cristinel
építés éve: 1934-37
műfaj, funkció: előadóterem

Az épület helyén állt az 1821-ben befejezett kolozsvári kőszínház, amely nemcsak a város, hanem a magyar nyelvterület első kőszínháza volt. Később a Fellner és Hellmer által tervezett Hunyadi (ma Avram Iancu) téri színház elkészülte után, 1906-ban, a társulat kiköltözött a kőszínházból, mely így az egyetem tulajdonába került. Az időközben leromlott állapotú épület felújítását nem sikerült megvalósítani ezért 1934-ben az egyetem lebontatta és helyére egyetemi diákházat terveztetett. Az új épület a két világháború közötti modernista időszak romániai építészetének jelentős példája, tervezője George Cristinel bukaresti építész. Az épület nagyterme ezer férőhelyes, szimfonikus koncertek megtartására is alkalmas, ezért sokáig a Kolozsvári Filharmónia előadásainak helyszíne is volt.

további forrás: adatbank.ro

Babeş-Bolyai Tudományegyetem főépülete

tervező: Alpár Ignác
építés éve: 1893-97
műfaj, funkció: egyetem

A kolozsvári egyetemet I. Ferenc József alapította 1872-ben, klinkertégla homlokzatos neoreneszánsz épületét pedig Alpár Ignác budapesti építész tervezte. Timpanonos homlokzatán eredetileg Mayer Ede szoborcsoportja állt, középen az alapító levelet átnyújtó Ferenc Józseffel. A domborművet 1920-ban leszerelték, egyes darabjai viszont ma is megtalálhatók a botanikus kertben. Az emeleti kétszintes előadóterem ablakai felett található szobrok balról jobbra a tudományt, a bölcsészetet és a mennyiségtant-jogot szimbolizálják. A kezdetben az alapító Ferenc Józsefről elnevezett egyetemet az I. világháború után Ferdinánd román királyról, a II. világháború után Bolyai Egyetemként a híres erdélyi matematikusról nevezték el, később pedig egyesült a román Victor Babes orvos-biológusról elnevezett tudományegyetemmel, így alakult ki mai két tannyelvű formája, mint Babes-Bolyai Tudományegyetem.

további forrás: műemlékem.hu

Piarista templom

tervező: jezsuiták építették
építés éve: 1724
műfaj, funkció: templom és kolostor

Erdély egyik legszebb barokk temploma, az egy főoltárral és nyolc mellékoltárral, eredetileg jezsuiták által épített templom a korablei Belső-Torda (ma Egyetem/Universitatii) utcában. 1690-ben I. Lipót császár visszaadta a korábban kiutasított jezsuitáknak a birtokaikat és megengedte a visszatelepülésüket a városba. 1692-ben a nagyszebeni országgyűlésen nekik adományozták az óvári templomot és kolostort, melyet hamarosan kinőttek és az 1700-as évek elején a Farkas utca és a Belső-Torda utca sarkán levő telekre új templomot építettek. Miután 1773-ban XIV. Pius pápa eltörölte a jezsuita rendet, Máris Terézia a piaristákat hívta a helyükre.

további forrás: A piarista templom [Digitális Képarchívum - DKA-028634] (oszk.hu)

Óvár és Újvár

építő: szászok építették
építés éve: 13. század
műfaj, funkció: várfal 

A történeti forrásokban említett legelső vár, egy palánkvár feltételezhetően a 10. században épült, Kolozsmonostoron állt és a tatárjárás idején pusztult el. Az Óvár héthektárnyi területén a 13. században betelepített szászok építettek szabálytalan téglalap alakú erődítményt négy saroktoronnyal. Az építkezés során felhasználtak római kori faragott köveket és téglákat, a várfal északi és nyugati szakasza is római kori falakra épült. A régi várfal nyomai az Unió (ma Memorandumului) utca északi házsorainak tűzfalában, a Malom utcában, a Műszaki Egyetem alagsorában, az óvári terület pincéiben, házudvarokon. A négy torony közül három beépült a későbbi újvárba, egy pedig a város börtöne lett, ma a kolozsvári románkori építszet egyetlen fennmaradt emléke, a Főtér 25. szám alatt. A harmadik vár a 15. században épült, a várfal és a tornyok karbantartása az egyes városi céhek feladata volt, innen ered elnevezésük is. A 18. században a fellegvári erődítmény felépülésével a vár elveszítette hadi szerepét. A 19. században nagyarányban elbontották és építőanyagként használták az újabb építkezésekhez, a régi várból egy az új várból öt bástya maradt meg.

további forrás: adatbank.ro

Házsongárdi temető

építés éve: 1585-ben alakult
műfaj, funkció: temető

Az 1585-ös pestisjárvány idején a Torda utcai kiskaputól délre, a városi dinnyeföldet jelölték ki temetkezési helynek. A Házsongárd név, mellyel a domboldalt jelölték és feltételezhetően német eredetű, később összefort a temető nevével. A temető a kezdetektől a városi tanács felügyelete alá tartozott ezért vallási, felekezeti vagy etnikai hovatartozástól függetlenül temetkeztek itt. A domboldalon felfele terjeszkedő temető idővel többször is bővült, így jött létre 1739-ben a lutheránus temetőkert, majd 1840-ben a régi zsidó temető. Az évszázadok során Kolozsvár és környékének számos kiváló egyénisége, a városhoz kötődő gyökerű családja temetkezett itt, melyet a történeti sírkövek, kripták, mauzóleumok mutatnak.

további forrás: Házsongárd Alapítvány

Lábasház / Jósika-Palota

építés éve: 16-17. század
műfaj, funkció: lakóház, ma egyetem

A Lábasház Kolozsvár főterén álló klasszicista műemlék épület, a főbeját feletti erkélyt tartó négy darab toszkán oszlopról kapta a nevét. A ház a 16. század végén került a Jósika család birtokába, akik az egyemeletes házat egy újabb emelettel és udvari szárnnyal bővítették a 19. században. A 20. század második felében vette át az épületet az Orvostudományi Egyetem, annak központi könyvtára jelenleg is itt üzemel.

Szent Mihály-templom

építés éve: 14-15. század
műfaj, funkció: templom

A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvárfőterén, a hajdani Nagypiacon áll. Az építkezés megkezdésének pontos dátuma nem ismert. A gótikus plébániatemplom építését 1349 után, a XIV. század második felében kezdhették el. A templom legalább hat periódusban épült a 16. század elejéig, anélkül, hogy teljesen elkészült volna. A plébániatemplom különböző épületrészeinek stílusbeli eltérései, a szentélyek keskeny ablakai és pillérfejezeteik figurális ábrázolásai arra utalnak, hogy az első fázisban mindössze a fő- és mellékszentélyek, valamint a hozzájuk csatlakozó csigalépcső készült el. A templom eredeti, bazilikális térelrendezést követő tervei időközben módosultak, hajóit már a jóval tágasabb, korszerűbb csarnokrendszerben építették meg. A reformáció évtizedeiben, majd a templom unitárius időszakában és a barokk kor alatt további átalakításokon esett át a templom, a 19. és 20. században nagyobb mértékű helyreállítások következtek. A tornyot háromszor is újraépítették. A templomot nemrég felújították, 2022 augusztusában adták át.

további források:
adatbank.ro
transtelex.ro
felmérési rajzok, 2013

Státusházak

tervező: Alpár Ignác
építés éve: 1898-99
műfaj, funkció: bérház

A Státusházak a kolozsvári Fő tér keleti oldalának műemléképületei. A név eredete, hogy az épületek az Erdélyi Római Katolikus Státus birtokában voltak. Az épületek története összefügg a Szentegyház utca (ma Iuliu Maniu) kialakulásával, amely a 17. századig csak a Bolyai utcáig terjedt, s csak 1899-ben hosszabbították meg a Fő térig. Ekkor javasolta Groisz Gusztáv főgondnok, hogy az utcanyitással egyidejűleg új bérházakat is építsenek. E terv miatt az itt álló négy reneszánsz házat el kellett bontani. Az új épületeket Alpár Ignác budapesti műépítész tervezte neobarokk stílusban. Az utca két oldalán álló státus-házak homlokzatai gyakorlatilag szimmetrikusak; a különbség az, hogy a páros oldalon álló státus-házaknak jóval nagyobb udvarterei vannak, mint a páratlan oldalon lévőknek, amelyeknek csak kisebb, – a szellőzést biztosító – világítóudvarai vannak. Az épületek felújítása 2020-ban kezdődött el Guttmann Szabolcs és Kulcsár András, a K&K stúdió műépítészeinek tervei nyomán.

további forrás: szabadsag.ro

Bánffy-palota

tervező: Johann Eberhard Blauman, felújítás: K&K
építés éve: 1774-1785, 2020
műfaj, funkció: szépművészeti múzeum

A főtér keleti oldalán álló 18. századi barokk palota ma a Szépművészeti Múzeumnak ad helyet. Építtetője, Bánffy György, Erdély későbbi főkormányzója, a 16. századtól egyre meghatározóbb szereppel bíró Bánffy-család tagja, a bonchidai Bánffy-kastélyt építő Bánffy Dénes fia. A palota helyén korábban álló három polgárház egyesített parcllájára, Johann Eberhard Blauman nagyszebeni szász építőmester tervezte a téglalap alaprajzzal és négyzet alakú udvarral szerkesztett palotát, az erdélyi világi barokk legszebb példáját. 

további forrás:
adatbank.ro
Román Építészeti Biennálé honlapja (RO)

Mauksch–Hintz-ház

felújítás: Planwerk
építés éve: 15-18. század, 2020-
műfaj, funkció: lakóház, múzeum

A tér északi oldalán álló ház valószínűleg az Óvár déli falának feltöltöltt sáncára épült, a tér kialakulásának utolsó szakaszában, a 15-16. század fordulóján. A lakóház valószínűleg ma is őrzi az egykori középkori épület magvát, kétmenetes, dongaboltozatos pincéje minden bizonnyal korai építési fázisainak egyikéhez kapcsolódik. A ház klasszicista homlokzata az 1820-as évekből származik; a földszint és a pince azonban a reneszánsz korra utal.
A város tulajdonában álló gyógyszertárat 1573-ban alapították és 1735-ig az egyedüli volt Kolozsvárott. Az épületet 1752-ben a Mauksch gyógyszerészcsalád vette át. A 19. század végén átépítették, ekkor veszítette el egykori barokkos arculatát. Az épületet a városi tanács bizottsága 1902-ben országos vagy városi védelem alá helyezendő műemléknek minősítette. Az 1949-es államosításáig gyógyszertárként működött. Az 1960-as években vágták át az épület délkeleti földszinti helyiségének falait, és gyalogos átjárót alakítottak ki belőle, valamint ugyanekkor alakíthatták ki a mai, leegyszerűsített, jellegtelen homlokzatokat is. Jelenleg a kolozsári Planwerk iroda tervei alapján újítják fel.

további források:
Planwerk honlapja
adatbank.ro
szabadsag.ro

Mátyás király szülőháza

építés éve: 15-16., 18. század
műfaj, funkció: lakóház, művészeti egyetem

Kolozsvár viszonylag kis számú fennmaradt középkori polgárházai közé tartozik, a ház főhomlokzata az Óvár déli kapujánál kialakult kis térre tekint. Az Óvárhoz tartozó gótikus stílusú sarokházban született Hunyadi Mátyás, 1443. február 23-án. Feltehetően Hunyadi János korabeli vajdahunyadi építkezései, melyek a várat nehezen lakhatóvá tették és Kolozsvárral való jó kapcsolata járultak hozzá, hogy itt bérelt szállást Szilágyi Erzsébet számára. A ház fennmaradásában szerepe volt az időközben Kolozsváron kialakult Mátyás-kultusznak és a király által a ház lakóinak adományozott kiváltságoknak, mint az adómentesség, amely később átruházódott a házra. Utcafronti kapujának gótikus kőkerete valószínűsítheően másolat, míg az udvari eredeti lehet. Az udvari kiegészítés későbbi barokk stílusú hozzáépítés. A XX. század során a ház belsőépítészetének felújításában Kós Károly is részt vett, faragott népi mintás oszlop és korlát részetekben a munkája felismerhető. A házat ma a Művészeti és Design Egyetem használja.

további forrás: adatbank.ro

Karolina (ma Múzeum) tér és oszlop

műfaj, funkció: köztér

Az Óvár főkapuja a Mátyás-szülőházzal szemben, a mai Mátyás király utca közepe táján lehetett, központi részét pedig a Karolina, ma Múzeum tér alkothatta a keleti várfal közelében épített templommal. E nagyjából héthektárnyi területet körülölelő falakat, erődítményeket az egykori várjobbágyok, megfogyott várnép kiegészítésére, megerősítésére idetelepített németek és flamandok (később egységesen szászoknak nevezik őket) építhették, hogy biztonságérzésüket növeljék. I. Ferenc és felesége, Karolina Auguszta császárné kolozsvári látogatását nem csak a Bánffy-palota emléktáblája, hanem a város első világi emlékműve, polgári emlékoszlopa (a "Státua") is megörökítette. Felállítását még az uralkodópár 1817. júniusi látogatása után elhatározták, de kivitelezésére hosszas huzavona után, csak 1831-ben került sor. A Mátyás király szobra előtti sétány járda felőli végén állt egész a századfordulóig.

további forrás: Gaal György: Magyarok utcája

Ferences templom és kolostor

építtető: domonkos szerzetesrend
építés éve: 15. század második fele
műfaj, funkció: templom és kolostor

A kolozsvári ferences templom és kolostor a város legrégebbi részén, az Óvárban, a Karolina téren (románul Piata Muzeului) álló műemlékegyüttes. A templom hivatalosan a Havas Boldogasszony temploma. A ma álló kolostor és a jelentősen átépített templom lényegében a 15. század második felében épült késő gótikus stílusban, részben Hunyadi János adományainak köszönhetően. A kolostor kétemeletes volt, ami szokatlan jelenségnek számított a koldulórendi építészben. A későbbi építkezések során a kerengő árkádjait részben elbontották, részben befalazták, a folyosó több szakaszát is beépítették.  A 18. században jelentős építkezésekre került sor, aminek következtében a templomot és a kolostort barokk stílusban átalakították át. Az átépítés a teljes kolostorra rányomta a bélyegét. Utolsó komolyabb beavatkozásra 1902-1908 között került sor, amit Möller István és Lux Kálmán építészek vezetettek.  Több helyen megváltoztatták a kolostor térbeosztását, a fontos tereket újraboltozták stb. A templombeli főoltár érdekessége, hogy forgóoltár: a rögzített ráma mögött forgatható tengely van, és a három, egyformán képzett fülkéből mindig az alkalomnak leginkább megfelelőt forgatják az oltár közepébe.

további források:
transindex.ro
Lupescu Radu: A kolozsvári Ferences kolostor építéstörténete
Honismeret, 2000 (28. évfolyam) 5. sz.

Tűzoltó-torony

felújítás és bővítés: Gheorghe Vais (1983), Vlad Rusu (2017)
építés éve: 15. század, 1983, 2021-22
műfaj, funkció: bástya

A Tűzoltótorony (románul: Turnul Pompierilor) a régi városfal részéből maradt fenn. A város második védgyűrűjének építésekor emelték, a középkori réteg egy szinttel magasodik az utca házai fölé. Eredetileg Szappany utcai kis kapu volt a neve, és a takácsok céhe védelmezte. Nevezték Takácsmesterek tornyának, illetve vásznas takácsok tornyának is. 1583-tól tűzőrség működött benne. A jól elkülönülő  magasítás a 19. század második felében, neoklasszicista stílusban épült. A jelenlegi tornyot egy meglehetősen rossz állapotban levő, fém alapú, üvegből készült piramis fedi, mely 1983-ban került rá Gheorghe Vais építész tervei alapján. 2017-ben az épület felújítására meghirdetett pályázat koncepciója szerint a történelmi torony a 21. századi résszel kiegészülve a város három különböző korszakát képviselné, ezért is kapta a meghirdetett verseny „A három kor tornya” címet. A Vlad Sebastian Rusu építészirodája által nyert első díjas terv az üvegpiramis elbontását és helyére egy új, fehér, vázszerkezetet javasol. A kilátó teteje egy fordított tükörként viskelkedik, melyben a lenti város látszik. A tervezők úgy próbáltak hozzáadni a meglévő épülethez, hogy az nem annyira a mai kort képviselje, hanem kortalan tudjon maradni.

további források:
Előre a jövőbe: toronyiránt!
maszol.ro
2017-es építészeti pályázat (RO)

Telefon Palota

tervező: Vasile Mitrea
építés éve: 1969
műfaj, funkció: telefonközpont

A Telefonpalota Kolozsvár történelmi központjában található. Az építkezés első üteme 1969-ben készült el, Vasile Mitrea építész tervei szerint pincéből, földszintből és három emeletből áll. A figyelemre méltó nyugati homlokzat üvegezett, travertin-redős függőleges elemekkel keretezett. A lábazatot fehér márvány és nyílászáró dobozok borítják. Vízszintes cementpárkány választja el a földszintet az első emelettől. Az épület felső oldalának befejezéséhez előregyártott betonszerkezeteket használtak, két különböző méretű vázszerkezettel. Ezek az átlapolt geometriai elemek teszik játékossá az épületet.
Az építés egy második ütemében egy új emelet került kialakításra, amely teljes egészében üvegből készült, vasbeton oszlopokkal díszítve.

további forrás: socialistmodernism.com

Kolozsvári Magyar Opera

tervező: Zimmermann Henrik, Spiegel Frigyes és Márkus Géza, Paiu Ioan és Sóvágó János, Teodor Raiciu
építés éve: 1874, 1909, 1960, 2008
műfaj, funkció: színház

A kolozsvári Állami Magyar Színház és Állami Magyar Opera közös, műemléki épületben tevékenykedik. Az első, favázas épület ezen a helyen 1874-ben Zimmermann Henrik tervei alapján épült, eredetileg nyári színkörként volt ismert, mivel a színház csak a meleg hónapokra költözött ide. (Év közben az előadások 1906-ig a ma már nem létező Farkas utcai kőszínházban, 1919-ig a Hunyadi téri színházban, azaz a jelenlegi Lucian Blaga Nemzeti Színház épületében folytak.) 1908-1910-ben az akkori színigazgató, dr. Janovics Jenő ( magyar filmgyártás egyik úttörője) betonvázasra cseréltette, úgy, hogy alkalmas legyen hangversenyek tartására és mozgókép előadásra is. Az új, szecessziós stílusú épület tervezői Márkus Géza és Spiegel Frigyes voltak. 1960-ban az épület homlokzatát Paiu Ioan és Sóvágó János tervei alapján átalakították, megnagyobbítva az előcsarnokot. 2008-ban került átadásra a színház új stúdióterme, az épület közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el. Tervező: Teodor Raiciu.

további forrás: Demeter Kata: A Kolozsvári nyári színKör épülete

Műcsarnok

tervező: Kós Károly
építés éve: 1930-1943
műfaj, funkció: egyetem, műhely

1942-1943-ban épült fel a Barabás Miklós Céh műcsarnoka, Kós Károly tervei alapján. Megépülésekor, 1943-ban, a sétatéri műcsarnok az ország második ilyen jellegű kultúrintézménye volt, ahol a Céh előzetes vidéki csoportkiállításai után, nagyszabású, összerdélyi tárlattal lépett a nyilvánosság elé.

Tătaru villa

tervező: Gio Ponti, Lazăr Elsie
építés éve: 1937-38
műfaj, funkció: lakóház

A Tătaru villa a kolozsvári modernista lakóépítészet reprezentatív példája. Építésének időpontja a város erőteljes gazdasági fellendülésének időszaka 1936-38. Építettője dr. Tătaru orvos, a két világháború közötti kolozsvári közélet ismert személye, tervezője a világhírú olasz építész, Gio Ponti. A ház a 80-as években tetőtérbeépítéssel bővült, amely a legsúlyosabb beavatkozás a ház fennállása óta.

további forrás: ofhouses.com

Kis állomás épülete

tervező: Ilie Dumitrescu
építés éve: 1976
műfaj, funkció: állomás/ kiállítótér/ élelmiszerbolt

A Kispályaudvar a pályaudvaregyüttes része, és korábban a várost a közeli településekkel összekötő vonatokat szolgálta ki. 1976-ban épült, a Bukaresti Vasúttervező Intézet munkatársa, Ilie Dumitrescu építész terve alapján. A felületek és az egyszerű anyagok, pl. a látszó beton váltakozó kompozíciójának köszönhető a homlokzat különlegessége. A stílus egységét ugyanaz a ritmus biztosítja, amely az együttes többi részét is meghatározza. A posztszocialista években az épület használaton kívül volt, 2016-ig tárolóhelyként szolgált, amikor is ideiglenesen művészeti központtá vált. 2017-től egy jól ismert élelmiszer-kiskereskedelmi lánc része lett.

további forrás: socialistmodernism.com

Neológ zsinagóga

tervező: Hegner Izidor vasúti mérnök
építés éve: 1887
műfaj, funkció: zsinagóga

A neológ zsinagóga jelenleg az egyetlen működő zsinagóga a városban, egyúttal a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma. A neológ a zsidó újító mozgalmaknak speciálisan magyar ága. A főleg értelmiségiekből és nagypolgárokból álló, úgynevezett kongresszusi vagy neológ hitközség 1881-ben vált ki az anyahitközségből. A mór stílusú zsinagógát Hegner Izidor vasúti mérnök tervei alapján a Horváth-testvérek és Reményik Károly cége építette 1886-1887-ben. Az épületet 1912-ben felújították. 1927. december 7-én antiszemita diákok dúlták fel: a padokat összetörték, és a Tóra-tekercseket az utcán elégették. 1944. június 2-án a várost ért légitámadás során a templom is bombatalálatot kapott. 1947-ben nyílt meg újra; az újjáépítés Lengyel Sámuel tervein alapult. 2018-ban a hitközség nagyszabású felújításba kezdett. A zsinagóga karzatán múzeumot alakítanak ki; a szomszédos épületben zsidó kulturális központot hoznak létre.

további források:
muemlekem.hu
Centropa

Vallásszabadság háza

építés éve: 14-19. század, felújítás 2009-2018
műfaj, funkció: közösségi ház

Az unitárius püspöki rezidencia épülete Kolozsvár egyik legjelentősebb gótikus részleteket őrző polgár­háza, melyet az évszázadok során többször bőví­tettek, átalakítottak. A művészettörténeti és régé­szeti kutatás az épület történetére vonatkozóan számos, Kolozsvár és Erdély közép- és kora újkori művelődés­története szempontjából is jelentős részlet felderí­tését tette lehetővé.

további forrás: Vallásszabadság háza honlap

Kakasos templom/ Monostori úti Református Templom

tervező: Kós Károly
építés éve: 1913-14
műfaj, funkció: templom

A kolozsváriak Kakasos templom néven ismerik a Monostori úton elhelyezkedő, nemzeti szecessziós stílusban épült Felsővárosi református templomot. A templom helyén a 19. század elejéig puszta telkek voltak. A gróf Nemes család Népkert néven a telek egy részét megnyitotta a nagyközönségnek. Az 1840-es években szabadtéri színházi előadásokat is tartottak itt. 1903-ban a Nemes-kert nagyobbik részét a református egyház vette meg. A templom alaprajza hasonlít a román stílusú bazilikákhoz. A templom belsejét kalotaszegi motívumok díszítik: a mennyezete festett kazettás. A kazetták tervezője Muhits Sándor iparművészeti tanár, a festőjük Szántó Gergely volt. A templom déli oldalán levő torony csúcsán kakas van; innen ered a templom neve.

további forrás: adatbank.ro

Széki-palota

tervező: Pecz Samu
építés éve: 1893
műfaj, funkció: bérház, a Szamos-hídi négy palota egyike

A kolozsvári Széki-palota a Híd utca 37. számon, a Széchenyi tér (ma Mihai Viteazul tér) sarkán található neogótikus épület, amelynek építése 1893-ban ért véget. Építése 1892-ben kezdődött el Pecz Samu műépítész tervei alapján. Széki Miklós gyógyszerész, a palota építtetője, majd tulajdonosa Reményik Károly építészt bízta meg az építkezés elvégzésével. Első és második emeletén klinkertégla-borítás van. Ezt meszelés és szigetelés helyett használták, hisz a klinkertégla olcsó volt, és jó kinézetet is adott az épületeknek. Ilyen téglaborítást találhatunk a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületén. Érdekesség: a Széki-palota rendelkezik Kolozsvár egyik legrégebbi felvonójával. Jobbanmondva rendelkezett, mert a liftet leszerelték. Mind a mai napig jól látható a liftakna, ha belesünk a belőle kialakított kamrák egyikébe.

további forrás: adatbank.ro

Tranzit-ház/ Poale Cedek zsinagóga

építés éve: 1921-22
műfaj, funkció: zsinagóga, ma kulturális központ

A két világháború között felépült Poale Tzedek zsinagóga első sorban a városi zsidó iparosok, kispolgárok imahelyének számított. A folyóra tájolt tengelyű, téglalap alaprajzú, egy emeletes, nyeregtetős, két végén oromzatos zsinagóga visszafogott, egyszerű építmény. Főbejárata a nyugati, rövidebb oldalon nyílik, ahol mindössze kevés vakolt párkány és a három, ovális alakú ablak képviseli az építészeti díszeket. A belső nagyméretű templomteret - a földszintet ill. a három oldalon megépült karzatokat - szegmentíves záródású ablakok sora világítja meg.
Az épület gyülekezetének nagy részét a második világháború idején a nácik elhurcolták és megölték. A túlélők közül sokan kivándoroltak, így ma alig pár száz fős a városi zsidóság. A zsinagóga a háború után még évekig hitéleti célokat szolgált, de 1974-ben a szertartások megszűntek, az épületet pedig raktárként kezdték el használni. A ház állaga az 1990-es évekre tragikusan leromlott. Végül 1993-ban egy civil szervezet vette bérbe. Koncepciójuk az, hogy az épületet a lehetőségeikhez képest, fokozatosan felújítják, és mindeközben kortárs kísérleti művészeti központot működtetnek benne: táncművészeti, színjátszó és képzőművészeti profillal. Ma a hely Tranzit Ház néven Kolozsvár egyik ismert kulturális tere.

további források:
muemlekem.hu
Tranzit ház honlapja

Tektum irodaháza

tervező: Tóthfalusi Gábor, Péter Eszter
építés éve: 2021
műfaj, funkció: irodaház

A kolozsvári Tektum Arhitectura új irodaháza a középkori városfal közvetlen szomszédságában épült. Az eklektikus, történeti környezetben álló épületnek a régi kőfalhoz úgy kellett kapcsolódnia, hogy közben láttatni engedje azt. Az épület kis telken található, gyakorlatilag egy 53 négyzetméteres alapterületű, ötszintes torony, mely nyolc betoncölöpön áll. Egyik oldala a mellette álló bérház tűzfalához tapad, a másik oldala pedig a középkori kőfallal érintkezik. Az épület várfal felőli oldala teljesen üvegből készült, így a belső terekben is megjelenik a régi szerkezet látványa, mintegy kifordított kiállítótérré alakítva a házat.

további forrás: Építészfórum

Nădășan ház II.

tervező: Péterffy Miklós
építés éve: 2017
műfaj, funkció: lakóház

A Nădășan-ház II. a Fellegvár dombon található, elképesztő kilátással Kolozsvár történelmi városközpontjára. A háromszintes épület a lejtőn lefelé nyúló telek mélyén található. A ház a garázs tetején keresztül közelíthető meg, egy hídszerű úton. A legfelső, bejárati szinten egy stúdiólakás és egy előszoba található, amelyből az átlósan elhelyezkedő lépcső vezet le a lakótérbe. Az -1. emelet a ház fő szintje: itt található a nappali, az étkező és a konyha.  A legalsó szinten a hálószobák és a műgyűjtő tulajdonos dolgozószobája/ zeneszobája kapott helyet. A ház – a tetőszerkezetet részben hordozó acéloszlopok kivételével – vasbetonszerkezetű, ami a belső térben látszóbetonfelületként különféle minőségben megmutatja magát. A falfelületek rétegzettsége, a vízszintes betongyűrűk láttatása fontos formálási eszköz, amely egyfelől oldja a magas terek monumentalitását, másfelől jelzi a szerkezet karakterét is. A fa a ház külső felületén két egymást követő rétegként jelenik meg. Az első réteget a fa nyílászárók képezik, majd egy másik réteg a terasz és a nyílások mélyedéseit hengeres fa oszlopokkal öltözteti.

további források:
Építészfórum
Octogon

Mossfern irodaháza

tervező: Mossfern
építés éve: 2017
műfaj, funkció: irodaház

A meglévő növényzet és az udvar az, ami körül a ház lakik. Bár a várostervezési előírások zárt utcafrontot igényelt, a meglévő ház megtartása és függőleges bővítése mellett döntöttünk, így az udvar jelenlétét kihasználva az épület még mindig nagyon széles nyitást enged dél felé, a történelmi központtal az előtérben.
A műterem az első emeleten található, egyetlen nyitott térben, két szinten kialakítva, részleges galériával. Az udvar felőli átlátszóságot ellensúlyozza a nyugati szomszéd felé eső homogén tégalfelületű fal tömörsége, mely a háromszintes tér egyik végétől a másikig terjed. A két áttetsző, perforált fémlemez lépcsővel együtt ez alkotja a ház gerincét. A felső szintek a telek déli határától távolodnak, helyet adva így egy terasznak és biztosítva a földszint megvilágítását.

további forrás: Román Építészeti Biennálé honlapja (RO)

Planwerk irodaháza

tervező: BAU + Planwerk
építés éve: 2007-2010
műfaj, funkció: irodaház

A ház Kolozsvár történelmi belvárosában, Mátyás király szülőháza, a Karolina tér és a Műszaki Egyetem közelében található. A meglévő történelmi épületet (15-18. század) kibővítették és egy új szinttel emelték meg, hogy két irodahelyiség, öt (fél tetőtéri) lakás és egy étterem kaphasson helyet benne. A ház funkcionálisan, tipológiailag és építészetileg is kiegyensúlyozott, és gondos, de láthatóan kortárs módon járul hozzá Kolozsvár történelmi belvárosának átalakításához.

további forrás: Planwerk honlapja

Dermavision klinika

tervező: Vlad Rusu
építés éve: 2019
műfaj, funkció: klinika

A kicsi, de funkcionális szempontból bonyolult épület minden lehetséges eszközt bevet a kis léptékű és méltó megjelenés érdekében, hogy értően illeszkedjen a történelmi környezethez. Ugyanakkor a ház szó szerint kiásta a város egyik régi vízfolyását, hogy létrehozzon egy kisméretű közteret. A klinika két különböző hierarchiájú utca között foglal el egy saroktelket. Keleti határán, a lakóházakkal és kertekkel tarkított telkek mögött a Malom-árok kanyarog, amelyet a 16. század óta fejlesztettek ki a városi malmok számára. A projekt egyik kitűzött célja volt, hogy a patak felé nyisson. Az új épület a teleksarok elfoglalásával, az utcavonal folytatásával és a szomszédos házak léptékének tiszteletben tartásával ad választ az épített kontextusra.

további forrás:
archdaily.com
e-zeppelin.ro