PERIFÉRIÁK ÉPÍTÉSZETE – „KÖZÖSSÉGI STRATÉGIÁK”

A perifériák szó eredeti jelentésében egy központtól távol eső részt, egy terület külső szélét, perem- vagy határvidéket jelöl. Természetesen ez az értelmezés ma is helytálló, de a szó jelenkorunkban újabb jelentésrétegekkel egészült ki. A fizikai és térbeli tartalmat vizsgálva ma az eredeti értelmezés szerinti központokban is találhatóak perifériák vagy periférikus helyzetek. A legnagyobb változás azonban fogalmi szinten következett be. A periféria szó ma már inkább olyan jelenségeket, témaköröket jelöl, amelyek nincsenek az élet és a napi gondolkodás fókuszában, fősodrában.

A két éve indult tárgy kereteiben korunk, illetve világunk azon aktuális, de perifériára szoruló jelenségeit próbáljuk összegyűjteni és értelmezni, melyek alapvetően hatnak kultúránkra, azon belül is épített környezetünkre, így magára az építészetre is. Szó lesz a népességnövekedésről, amely az ismert történelemben korábban soha nem tapasztalt mértékű, ráadásul az elemzések alapján még gyorsabb ütemben folytatódik. A népességnövekedéssel együtt jár, hogy egyre többen osztozunk a bolygónk adta véges lehetőségeken, a korábbi évszázadokban vagy évezredekben tágas világ egyre szűkösebbé válik. A folyamatot tovább gyorsítja az éghajlatváltozás, amelynek következtében nem csak a térlehatárolás eszközei fogynak, hanem az emberi életre alkalmas terület is. 

Iwan Baan holland fotográfus munkáiban úgy próbálja meg bemutatni az építész szakma által ünnepelt épületeket, hogy szakít a megszokott statikus épületábrázolásokkal, munkáiban megjelennek az emberek és a valódi a környezeti kontextus. Mindezt úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem a centrumban, hanem a periférián veszi fel nézőpontját. 

A kurzus kereteiben hasonló munkamódszert követnénk, azaz egy-egy speciális nézőpontból vizsgálnánk a fent leírt jelenségeket, azok okait esetleg hatásait. Meghívott szakemberek (klímakutató, környezetpszichológus, történész, szociológus, jogász) segítségével a fenti jelenségek hátterét járjuk körbe a félév első részében, majd olyan sikeres külföldi és hazai kezdeményezéseket vizsgálunk a félév további részében, amelyek gyökeresen máshogy közelítenek a fenti problémakörhöz, működő alternatívát kínálnak a jelenlegi rendszerekkel szemben. A tárgy a közös gondolkodásra épít, így az órák fókuszában a közös beszélgetés áll. Az egyes órák témakörét rövid előadásokkal mutatják be a vendégelőadók, majd beszélgetés keretében osztjuk meg egymással a megfogalmazódott gondolatokat. A párbeszédnek képeslapok formájában adunk keretet, amelyek segítségével egyben egy közös jegyzet is íródik a gondolatmozaikokból. A féléves munkát végül egy rövid dolgozat zárja, amely egy-egy szabadon választott, a kurzuson nem tárgyalt kezdeményezést mutat be.

 A kurzus a tanszék FENNTARTHATÓ KÖZÖSSÉGEK STÚDIÓjának kutatási tevékenységéhez kapcsolódik, de az érintett témák miatt másodévtől kezdve minden képzési forma minden évfolyama számára nyitott!  

Szeretettel várjuk a kurzus iránt érdeklődőket!

Budapest, 2022. május

Kemes Balázs DLA egyetemi adjunktus, tárgyfelelős
Dombrovszky Zsófia doktorandusz