Választható tárgyak 2024 őszén

Az építészetben mindig nagy hangsúlyt fektetünk a téri környezet megismerésére, megértésére. Fontos az illeszkedés és alkalmazkodás. A tervezés során feltérképezzük az épített és táji környezetet. De a házaknak nem csak a fizikailag jelenlevő környezethez kell viszonyulniuk, hanem a szellemi környezethez is. A tárgy keretében ezt a kézzel nem fogható, de látható, hallható, megtapasztalható “kulturális” környezetet vizsgáljuk. 

Ishigami „varázsasztala” nyomán létrehozunk egy képzeletbeli asztalt, melyre alkotásokat, művészeti munkákat tálalunk fel. Célunk, hogy találkozzunk kortárs társművészeti munkákkal, amelyek megismerése során kapcsolatba kerülhetünk a jelenkort átszövő mély és összetett kulturális és művészeti összefüggésekkel, és képessé válhatunk műalkotások értelmezésére és továbbgondolására, alkotások jelentéstartalmi áthatásait megértve, feldolgozva saját új koncepciók, mondanivalók megfogalmazására, művészek üzeneteinek, gondolatainak, mint kulturális rétegeknek saját munkánkba való beépítésére. Ezen folyamatban segítenek a tárgy kurzusára meghívott alkotók.

Az előadásokból és beszélgetésekből inspirálódva a félév végére a négy alap építészeti médium valamelyikének felhasználásával (rajz, modell, írás vagy videó) egy egységes, összefüggő saját egyéni koncepció alapján kisléptékű téri alkotást hozunk létre. Nem a különböző technikák megismerésére fókuszálunk, hanem elsősorban az építészeti gondolkodás és a kortárs művészetek kölcsönhatásait vizsgáljuk, és hasznosítjuk a tervezés folyamatában. A kortárs kulturális háttér megismerése által nézőpontunk kitágul, gazdagodik.

Ízelítő az étlapról: Damien Hirst, Joseph Beuys, Yves Klein, Remy Zaugg, Ad Reinhardt, Donald Judd, Jeff Wall, Thomas Ruff, Christo, Olafur Eliasson, Andy Glodsworthy, Tarr Béla, Denis Villeneuve, Andrei Tarkovsky, Miroslaw Balka, Mona Hatoum, Ai Weiwei, Daan Roosegaarde, Berdnaut Smilde, Anthony Gormley, Robert Ryman, Hans Poelzig, Leon Battista Alberti, Rauch Venturi, Scott Brown, Filippo Brunelesci, Gordon Matta-Clark, Richard Long, Mark Rothko, Helmut Federle, Ivan Konstantinovic Aivasovski, Isamu Noguchi, Aldo Rossi, Jacques Tati, Katsushika Hokusai, Dan Graham, Barnet Newman, Douglas Gordon, Karl Blossfeldt, Gottfried Semper vagy Inuja Ishigami. 

A félév során több meghívott előadót is vendégül fogunk látni. A tértervezési feladatot és a félévzáró kiállítást a Kiscelli Múzeummal együttműködésben tervezzük.

A kurzus a tanszék ÉPÍTÉSZET ÉS EMLÉKEZET STÚDIÓ jának kutatási tevékenységéhez kapcsolódik, de másodévtől kezdve minden képzési forma minden évfolyama számára nyitott!  

2024. június

Vannay Miklós DLA, egyetemi adjunktus, tárgyfelelős
Krompáczki Péter doktorandusz

„Az intenzitás emberekkel, dolgokkal vagy terekkel való találkozásban jön létre, felkeltik a figyelmet és hatalmukba kerítik az őket érzékelő személyt. A benyomások és érzések intenzitása lényeges az érzékelések minőségéért, jelentőssé tesz eseményeket és dolgokat, másokkal szemben kiemeli őket, és először is egyáltalán feleleveníthetővé teszi ezeket.”

In: Raum und Gefühl. Der Spatial Turn und die neue Emotionsforschung. transcript Verlag, Bielefeld, 2011, 16.

Milyen egy kortárs látványtár? Hogyan tudjuk térben bemutatni egy adott régió, kultúra esszenciáját? Kell-e hogy ez egy épített hely legyen? Milyen tárgyakat állítunk ki benne? Miben rejlik a hely sajátossága? Vajon tárgyakban megjeleníthető ez az egyedi harmónia? Ha tárgyakat állítunk ki, vajon ugyanazokat a tárgyakat választanánk mi és egy olyan ember, aki a választott helyszín egyik településén él születése óta? Milyen építészeti és azon túlmutató eszközöket tudunk felhasználni úgy, hogy ezt a látszólagos harmóniát semmiképp se zavarjuk meg?

Az őszi félév során gondolkodunk erről a Lelet tárgy keretein belül, mintavételi területünk a Balaton-felvidék néhány meghatározó kistelepülése. A két napos kirándulás alatt az Országos Kéktúra 6-os szakaszán elhelyezkedő vagy ahhoz közeli falvakat látogatjuk meg: Szentbékkállát, Mindszentkállát, Balatonhenyét és Balatoncsicsót, hogy a helyszínen megtalált kapaszkodókkal a féléves kérdésről közösen gondolkozzunk.

 A tárgy kreatív feladat leadásával zárul, amely a már megismert helyszínhez kapcsolódóan egy látványtár terve. A látványtár maga lehet gondosan választott helyszínek sorozata, egy esemény, egy installáció vagy egy szabadtéri állandó kiállítás tere is akár.

A félév során meghívott előadókat is várunk.

A tárgyat mindazon hallgatóknak ajánlom, akik szívesen ismerkednek új tájakkal, régiókkal, előszeretettel keresnek helyszíni sajátosságokat, izgalmas összefüggéseket kis közösségek életében és az ott élők hétköznapjaival, eseményeivel, ünnepeivel is szívesen ismerkednek. Azokat is szeretettel várjuk, akik a helyszínen fellelt, érdekesnek, fontosnak talált dolgokban elmélyedni vágynak, a hely és az ott élő közösség számára apró beavatkozással, kiegészítéssel szívesen segítik az ott élők életét.

A kurzus átfogó célkitűzése egyrészt, hogy az Építőművészeti Specializáció kötelezően választható tantárgyblokkjának elemeként támogassa a specializáción folyó munkát, másrészt a Középülettervezési Tanszék Fenntartható közösségek Stúdiójának ezirányú, az oktatásban és kutatásban testet öltő tevékenységét.

2024. június

Fazekas Katalin DLA, egyetemi adjunktus, tárgyfelelős

A perifériák szó eredeti jelentésében egy központtól távol eső részt, egy terület külső szélét, perem- vagy határvidéket jelöl. Természetesen ez az értelmezés ma is helytálló, de a szó jelenkorunkban újabb jelentésrétegekkel egészült ki. A fizikai és térbeli tartalmat vizsgálva ma az eredeti értelmezés szerinti központokban is találhatók perifériák vagy periférikus helyzetek. A legnagyobb változás azonban fogalmi szinten következett be. A periféria szó ma már inkább olyan jelenségeket, témaköröket jelöl, amelyek nincsenek az élet és a napi gondolkodás fókuszában, fősodrában. Az öt éve indult tárgy kereteiben korunk, illetve világunk azon aktuális, de perifériára szoruló jelenségeit próbáljuk összegyűjteni és értelmezni, melyek alapvetően hatnak kultúránkra, azon belül is épített környezetünkre, így magára az építészetre is.

Korunk egyik legnagyobb kihívását jelentik azoknak a nagy lélekszámú emberi közösségeknek a problémái, amelyek mélyszegénységben, sok esetben társadalmi kirekesztettségben élnek. Helyzetüket nem választották, hanem beleszülettek, saját erőből pedig biztosan nem tudnak változtatni rajta. A jelenség majdnem minden országban megtalálható, bár létrejöttének okai és kiterjedtsége területileg erősen különböző. A problémák kezelését célzó protokollok nem, vagy nagyon kis hatékonysággal működnek. Nem csoda, hogy egyre több szakterület felől érkeznek különböző segítő kezdeményezések. Hol egy elfeledett technika újbóli alkalmazásával, hol teljesen új közelítéssel. Az idei félév fókuszát ilyen programok megismerése és elemzése adja majd.

Meghívott szakemberek (klímakutató, környezetpszichológus, történész, szociológus, jogász) segítségével a fenti jelenség hátterét járjuk körbe a félév első részében, majd olyan sikeres külföldi és hazai kezdeményezéseket vizsgálunk a félév további részében, amelyek gyökeresen máshogy közelítenek a fenti problémakörhöz, működő alternatívát kínálnak a jelenlegi rendszerekkel szemben. A tárgy a közös gondolkodásra épít, így az órák fókuszában a közös beszélgetés áll. Az egyes órák témakörét rövid előadásokkal mutatják be a vendégelőadók, majd beszélgetés keretében osztjuk meg egymással a megfogalmazódott gondolatokat. A párbeszédnek képeslapok formájában adunk keretet, amelyek segítségével egyben egy közös jegyzet is íródik. A féléves munkát végül egy rövid dolgozat zárja, amely egy-egy szabadon választott, a kurzuson nem tárgyalt kezdeményezést mutat be.

A kurzus a tanszék FENNTARTHATÓ KÖZÖSSÉGEK STÚDIÓjának kutatási tevékenységéhez kapcsolódik, de az érintett témák miatt minden évfolyam számára nyitott!

Szeretettel várjuk a kurzus iránt érdeklődőket!

2024. június

Kemes Balázs DLA egyetemi adjunktus, tárgyfelelős
Dombrovszky Zsófia doktorandusz

transzfer – ‘átvitel, áthelyezés, átutalás’; ‘turistacsoport szállítása kisebb távolságra’; ‘‹lélektanban› régebbi érzelmek átvitele új személyre’. Angol szó (transfer), francia közvetítéssel a latin transferre (‘átvisz’) folytatója a trans- (‘át’) és ferre (‘visz’) elemekből. (forrás: Magyar etimológiai szótár)

A Középülettervezési Tanszék doktoranduszai által 2021-ben indított Doktori Műhely című tárgy egy évről évre megújuló kurzus, mely módszertanában kapcsolódik a tanszéki nyári egyetem alkotói módszereihez, és kiegészítő párja immár a 2024-ben indult Labor a KÖZÉPen című kurzusnak. A tárgy a legizgalmasabb doktori kutatásokkal ismerteti meg a hallgatókat, majd azokból inspirálódó alkotásokat hozunk létre órai workshopok keretében, különböző műfajokban. 

A 2024 őszi félév során az építészeti tudás anatómiájával foglalkozunk. A TRANSZFER fogalmát járjuk körül. Milyen hírvivő folyamatok mennek végbe tájak, korok, alkotók között – építészként hogyan formálunk és formálódunk, mit tanulhatunk egymástól. A tanszék doktori kutatásaiban megjelenő eltérő transzfer-olvasatok adják a félév elméleti keretét.

 A transzfer mint jelenség vizuális inspirációját egyrészt Fritz Kahn német orvos grafikái adják, aki a huszadik század elején az emberi testben zajló folyamatokat ábrázolta építészeti, városi, gépi analógiákkal, másrészt a BarabásiLab adatvizualizációs munkái és szobrai inspirálják.

A kurzus – alkalmanként meghívottakkal kiegészülő – egyetemi beszélgetésekből, épületbejárásokból és sétákból áll, melyet az egyes alkalmak mottóihoz rendelt, változatos technikájú órai alkotások tesznek teljessé. Az órákat tömbösítve tartjuk, a félév kiemelkedő hallgatói munkáit közkinccsé tesszük.

FORMA-TRANSZFER
Hogyan öröklődik a forma, milyen a huszonegyedik század ortodox tempolma?(Váncza Márk)

TUDÁS-TRANSZFER
Hogyan alakul Vorarlberg hegyi közösségeiben a tudás átadása? (Lázár Csaba)

GONDOLAT-TRANSZFER
Milyen inspirációs folyamatok határozzák meg az alkotást a művészettől az építészetig? (Kormpáczki Péter)

TÉR-TRANSZFER
Mit jelent az idő, mint kritikus együttható a későmodern épületek adaptív térhasználatában? (Dombrovszky Zsófia)

IDŐ-TRANSZFER
Hogyan alakul át az állandó térhasználat időszakos, moduláris, ideiglenes építéssé? (Pongor Soma) 

TÖRTÉNET-TRANSZFER
Miről mesélnek a történeti városmagok brutális és brutalista átépítései Erdélyben? (Laczka Áron)

KULTÚR-TRANSZFER
Mit jelent a tudás egyetemessége a tájban erdélyi példákon keresztül? (Rab Sarolta)

Minden érdeklődő hallgatót szeretettel várunk!

2024. június

A Középülettervezési Tanszék doktoranduszai