Választható tárgyak 2025 őszén

 Az építészetben mindig nagy hangsúlyt fektetünk a téri környezet megismerésére, megértésére. Fontos az illeszkedés és alkalmazkodás. A tervezés során feltérképezzük az épített és táji környezetet. De a házaknak nem csak a fizikailag jelenlevő környezethez kell viszonyulniuk, hanem a szellemi környezethez is. A tárgy keretében ezt a kézzel nem fogható, de látható, hallható, megtapasztalható “kulturális” környezetet vizsgáljuk.  

Ishigami „varázsasztala” nyomán létrehozunk egy képzeletbeli asztalt, melyre alkotásokat, művészeti munkákat tálalunk fel. Célunk, hogy találkozzunk kortás társművészeti munkákkal, amelyek megismerése során kapcsolatba kerüljünk a jelenkort átszövő mélyebb és összetett kulturális és művészeti összefüggésekkel, és képessé váljunk műalkotások értelmezésére és tovább gondolására, alkotások jelentéstartalmi áthatásait megértve, feldolgozva saját új koncepciók, mondanivalók megfogalmazására, művészek üzeneteinek, gondolatainak, mint kulturális rétegeknek saját munkánkba való beépítésére.  Ezen folyamatban segítenek a tárgy kurzusára meghívott alkotók. 

Az előadásokból és beszélgetésekből inspirálódva a félév végére a négy alap építészeti médium valamelyikének felhasználásával (rajz, modell, írás vagy videó) egy egységes, összefüggő saját egyéni koncepció alapján kisléptékű téri alkotást hozunk létre. Nem a különböző technikák megismerésére fókuszálunk, hanem elsősorban az építészeti gondolkodás és a kortárs művészetek kölcsönhatásait vizsgáljuk, és hasznosítjuk a tervezés folyamatában. A kortárs kulturális háttér megismerése által nézőpontunk kitágul, és ezt felhasználhatjuk az építészeti gondolkodásmódunkban. 

Ízelítő az étlapról: Damien Hirst, Joseph Beuys, Yves Klein, Remy Zaugg, Ad Reinhardt, Donald Judd, Edward Hopper, Jeff Wall, Thomas Ruff, Christo, Olafur Eliasson, Andy Glodsworthy, Tarr Béla, Denis Villeneuve, Andrei Tarkovsky, Miroslaw Balka, Mona Hatoum, Ai Weiwei, Daan Roosegaarde, Berdnaut Smilde, Anthony Gormley, Robert Ryman, Hans Poelzig, Leon Battista Alberti, Rauch Venturi, Scott Brown, Filippo Brunelesci, Gordon Matta-Clark, Richard Long, Mark Rothko, Helmut Federle, Ivan Konstantinovic Aivasovski, Isamu Noguchi,  Aldo Rossi, Jacques Tati, Katsushika Hokusai, Dan Graham, Barnet Newman, Douglas Gordon, Karl Blossfeldt, Gottfried Semper, David Hockney, Josep Kosuth, Michelangelo Pistoletto, Mairo Merz, M. Novák András vagy Inuja Ishigami. 

A félév során több meghívott előadót is vendégül fogunk látni. Meghívott előadók: Orosz Annamária art direktor, Haász Ferenc fénytervező és Lakner Antal képzőművész, Máté Gábor fotóművész. A tértervezési feladatot és a félévzáró kiállítást kiállítás zárja. 

A kurzus a tanszék ÉPÍTÉSZET ÉS EMLÉKEZET STÚDIÓjának kutatási tevékenységéhez kapcsolódik, de másodévtől kezdve minden képzési forma minden évfolyama számára nyitott!   

2025. június 

Vannay Miklós DLA  
egyetemi adjunktus, tárgyfelelős  

Szabó Péter Róbert 
építész, meghívott oktató 

„Az intenzitás emberekkel, dolgokkal vagy terekkel való találkozásban jön létre, felkeltik a figyelmet és hatalmukba kerítik az őket érzékelő személyt. A benyomások és érzések intenzitása lényeges az érzékelések minőségéért, jelentőssé tesz eseményeket és dolgokat, másokkal szemben kiemeli őket, és először is egyáltalán feleleveníthetővé teszi ezeket.” 

 In: Raum und Gefühl. Der Spatial Turn und die neue Emotionsforschung. transcript Verlag, Bielefeld, 2011, 16. 

Hogyan kerülhetünk közel egy helyhez? Milyen eszközeink lehetnek, hogy segítsük a hely befogadását, megfigyelését? Mi a célunk a megfigyeléssel? Mit jelenthet számunkra a hely és hogyan segíthet bennünket az alkotás a hely és önmagunk megismerésében? 

Az őszi félév során gondolkodunk erről a Lelet tárgy keretein belül, mintavételi területünk az Alpokalja régió. A kétnapos kirándulás alatt Kőszegre utazunk, hogy a város és környékének felfedezésével, a helyszínen megtalált kapaszkodókkal a féléves kérdésről közösen gondolkozzunk. 

A tárgy kreatív feladat leadásával zárul: a már megismert helyszínhez kapcsolódóan kézműves technikával létrehozott tárgyakat és egy plakátot készítünk. A félév során meghívott előadókat is várunk.  

A tárgyat mindazon hallgatóknak ajánlom, akik szívesen ismerkednek új tájakkal, régiókkal, előszeretettel keresnek helyszíni sajátosságokat, izgalmas összefüggéseket kis közösségek életében és az ott élők hétköznapjaival, eseményeivel, ünnepeivel is szívesen ismerkednek.  

A kurzus átfogó célkitűzése egyrészt, hogy az Építőművészeti Specializáció kötelezően választható tantárgyblokkjának elemeként támogassa a specializáción folyó munkát, másrészt a Középülettervezési Tanszék Fenntartható közösségek Stúdiójának ezirányú, az oktatásban és kutatásban testet öltő tevékenységét. 

2025. június 

Fejérdy Péter DLA 
habilitált egyetemi docens 
tárgyfelelős 

A perifériák szó eredeti jelentésében egy központtól távol eső részt, egy terület külső szélét, perem- vagy határvidéket jelöl. Természetesen ez az értelmezés ma is helytálló, de a szó jelenkorunkban újabb jelentésrétegekkel egészült ki. A fizikai és térbeli tartalmat vizsgálva ma az eredeti értelmezés szerinti központokban is találhatóak perifériák vagy periférikus helyzetek. A legnagyobb változás azonban fogalmi szinten következett be. A periféria szó ma már inkább olyan jelenségeket, témaköröket jelöl, amelyek nincsenek az élet és a napi gondolkodás fókuszában, fősodrában. A hat éve indult tárgy kereteiben világunk azon aktuális, de perifériára szoruló jelenségeit próbáljuk összegyűjteni és értelmezni, melyek alapvetően hatnak kultúránkra, azon belül is épített környezetünkre, így magára az építészetre is. 

 Korunk egyik legnagyobb kihívását jelentik azoknak a nagy lélekszámú emberi közösségeknek a problémái, amelyek mélyszegénységben, sok esetben társadalmi kirekesztettségben élnek. Helyzetüket nem választották, hanem beleszülettek, saját erőből pedig biztosan nem tudnak változtatni rajta. A jelenség majdnem minden országban megtalálható, bár létrejöttének okai és kiterjedtsége területileg erősen különböző. A problémák kezelését célzó protokollok nem vagy nagyon kis hatékonysággal működnek. Nem csoda, hogy egyre több szakterület felől érkeznek különböző segítő kezdeményezések. A sikeres programok mindig valamilyen, az adott helyben vagy közösségben meglévő, elfeledett adottsághoz nyúlnak vissza, de azt finoman hangolják a jelen körülményekhez és lehetőségekhez. Az idei félév fókuszát ilyen útkereső kísérletek megismerése és elemzése adja majd. 

 Meghívott szakemberek (klímakutató, ökológus, történész, szociológus, jogász) segítségével a fenti jelenség hátterét járjuk körbe a félév első részében, majd olyan sikeres külföldi és hazai kezdeményezéseket vizsgálunk a félév további részében, amelyek gyökeresen máshogy közelítenek a fenti problémakörhöz, működő alternatívát kínálnak a jelenlegi rendszerekkel szemben. A tárgy a közös gondolkodásra épít, így az órák lényegét a közös beszélgetések adják. Az egyes órák témakörét rövid előadásokkal mutatják be a vendégelőadók, majd beszélgetés keretében osztjuk meg egymással a megfogalmazódott gondolatokat. A párbeszédnek képeslapok formájában adunk keretet, amelyek segítségével egyben egy közös jegyzet is íródik. A féléves munkát végül egy rövid dolgozat zárja, amely egy-egy szabadon választott, a kurzuson nem tárgyalt kezdeményezést mutat be. 

 A kurzus a tanszék FENNTARTHATÓ KÖZÖSSÉGEK STÚDIÓjának kutatási tevékenységéhez kapcsolódik, de az érintett témák miatt minden évfolyam számára nyitott! 

 Szeretettel várjuk a kurzus iránt érdeklődőket! 

2025. június 

Kemes Balázs DLA egyetemi adjunktus, tárgyfelelős 
Dombrovszky Zsófia doktorandusz 

A Középülettervezési Tanszék doktoranduszai által 2021-ben indított Doktori Műhely című tárgy évről évre megújuló tematikával kiegészítő párja a 2024-ben indult, a tavaszi félévben futó Labor a KÖZÉPen kurzusnak.  

 Míg a Labor alapvetően a tanszéki oktatók és a tanszéken végzett egykori hallgatók építészeti gyakorlatával, műhelytitkaival foglalkozik, addig a Doktori Műhely a legizgalmasabb tanszéken folyó doktori kutatásokkal ismerteti meg a hallgatókat, akár a bekapcsolódás lehetőségét is felvillantva előadásokkal, épületlátogatásokkal, workshopokkal.  

• Mivel foglalkozik egy pályakezdő építész, aki építőművészeti doktori kutatásra adja a fejét? Hogy függ össze ez az építészeti praxisával?  
• Milyen izgalmas eredményeket értek el, tanulságokat vontak le doktoranduszaink hazai és nemzetközi kutatási projektjeikből? Miképp függnek azok szorosan össze az építészeti gondolkodással, az építészet széleskörű kulturális beágyazottságával?  
• Milyen „hírvivő folyamatok” mennek végbe tájak, korok, alkotók között – építészként hogyan formálunk és formálódunk, mit tanulhatunk egymástól? 

Minden érdeklődő hallgatót szeretettel várunk! 

2025. június 

Szabó Levente DLA egyetemi tanár és Rátgéber László doktorandusz 
Ill. a Középülettervezési Tanszék valamennyi doktorandusza