Alternatív irodafejlesztés

Az irodafejlesztés építészeti lehetőségei a co‐working irodák szellemiségének fényében

Szerző: László Tamás DLA
Témavezető: Fejérdy Péter DLA
Év: 2018; Letölthető tézisfüzet; Letölthető disszertáció

A doktori értekezés szeretné bemutatni és rendszerezni a mai alternatív irodafejlesztési lehetőségek azon építészeti aspektusait, melyek a co‐working irodaforma kialakulásával és dinamikus elterjedésével kerültek előtérbe. Ezeknek az építészeti eszközöknek a hatékony felhasználásához szükséges megnevezni a fejlesztések alapját képező működési, építészeti és belső építészeti elemeket, megismerni szerepüket, hatásaikat, és átlátni, hogy alkalmazásuk folyamán milyen meglévő fizikai és szervezeti kontextusba kerülnek.

Ehhez az értekezés első része olyan háttérismeretekre igyekszik rávilágítani, melyek a co‐ working irodák jelenségeit, a releváns környezetpszichológiai kutatásokat és az irodaformák építészeti történetét vizsgálja külön‐külön és egymás áthatásában egyaránt. Ilyen módon az ismertető rész fejezeteiben képet kaphatunk a co‐working irodák jellemzőiről és kritikájáról, ‐ az irodai munkakörnyezet meghatározó és építészeti vetületű környezetpszichológiai tényezőiről, ‐ valamint az irodatörténet során kialakult sematikus irodatípusokról, melyek a különböző szervezeti struktúrákhoz kapcsolódnak. Ezek után megismerhetjük ‐ a témához tágabban kötődően ‐ a co‐working irodák szellemiségének eredetét, a co‐working hálózat történetét, és a hagyományos iroda funkció építészeti fejlődéstörténetét. Mindez azért fontos, hogy láthatóvá váljon, hogy az értekezés következő részében kifejtett fejlesztési eszközök milyen kulturális előzményekben gyökereznek.

Az értekezés második része egy egyéni tervezési modellben fejti ki a co‐working irodákból kölcsönzött építészeti eszközök alkalmazásának lehetőségeit, körülményeit és szabályszerűségeit. Először is az építészeknek a fejlesztés folyamatában betöltött szerepéről esik szó, ‐ majd arról, hogy mely fejlesztéseknek milyen körülmények között van indokoltsága, és a fejlesztések különböző elemeit hogyan lehet egymással összehangolni. Szó esik az alternatív irodafejlesztést reprezentáló köztes használatú, többfunkciós irodaterek használatáról, fajtáiról, és kialakításának gyakorlati szempontjairól. Továbbá arról, hogy ezek hogyan hathatnak katalizátorként egy iroda szervezeti működésére. Végül érdemes megtekinteni néhány példát, melyek különbözőségeikkel szemléletesen fedik le az alternatív irodafejlesztési szituációk sokféleségét. Reményeim szerint az értekezés indíttatást és ötleteket ad az alternatív irodafejlesztés eszközeinek minél kreatívabb felhasználásához.