Váncza László

Hogyan emlékszik vissza a diplomatervezésre? Miért választotta a tanszéket? 

Azért a Középülettervezési Tanszéket választottam, mert a Közép-félévben Török Ferenc tankörébe tartoztam és a mester nagyon nagy hatással volt rám. Onnantól kezdve ragaszkodtam hozzá, és nem volt kérdés, hogy nála szeretném folytatni a tervezési stúdiumokat. Utána mind a komplexet, a diplomát és TDK-t is vele készítettem. Ezek a személyes kötődések nagyon erősek voltak.

A tankörök is úgy működtek, mint egy gimnáziumi osztály, összetartottunk, segítettük egymást, nem nagyon volt lemorzsolódás.

Mit tudott a legjobban hasznosítani az egyetemen tanultakból? Mit csinálna másképpen? 

Török Ferenc, Guzsik Tamás, Szentkirályi Zoltán, Armuth Miklós tanítása nagy hatással volt rám. Török Ferenc támogatásától nagyon sok mindennel gazdagodtam. Jellemző volt rá a racionalitás, ugyanakkor személyes hangvétel jellemezte a munkáiban és az oktatásban is. Nem tudok csak egy dolgot kiemelni a sok közül, annyira bonyolult ügy az építészet és olyan sok értékes szemléletmóddal találkoztunk egyetemi éveink alatt.

Mennyi személyes kapcsolat maradt meg az egyetemi évekből? 

Volt évfolyamtársaim közül is sokakkal találkozom ma is. Egyikük édesapjánál, Vadász Györgynél kezdtem dolgozni, ahol sok fiatal munkatársam volt.  Velük máig szoros kapcsolatot tartok.

Milyen szerepet játszott a tanszék a karrierje/életútja alakulásában? 

A BME Építészkar diplomabizottságaiban 2012-óta elnöki tisztem van, amit nagyon szívesen látok el. Az utóbbi években TDK-bizottságban is szoktam a hallgatói munkákat zsűrizni. A Középtanszék Támogatói körébe is tartozunk az irodámmal.

Hogyan telt az első éve az egyetem után, milyen tapasztalatai voltak az első munkahelyén? 

Nagy szerencsém volt, mert egyetem után Vadász György irodájába kerülhettem, ahol igazi tanítványoknak éreztük magunkat. Nekem nem volt a munkahelyi elhelyezkedés stresszes, azzal együtt, hogy a Mester bedobott minket a mélyvízbe. Pályázatokat, kiviteli terveket, engedélyezési terveket kellett rajzolni, és hihetetlenül meg voltunk hajtva. Szombat, vasárnap is ment a munka, sokáig bent voltunk este is, de nagyon élveztük. Nagyon jó közösség alakult ki, gyakorlatilag bent éltünk az irodában. Az első 3-4 év nagyon hatékonyan telt és nagyon tanulságos volt.

Hogyan alakult ki a jelenlegi munkatársi köre? 

Nekem a Középtanszék maradt a szívem csücske. A mi irodánkban jellemzően a tanszékről jönnek a tanítványok, nálunk is sok ott diplomázott építész dolgozik. Ha ma bemegyek a tanszékre, otthonosan érzem magam ott, olyan a légkör, mint hallgató koromban.

Milyen módszerrel, eszközökkel tervez?

Először skiccpauszon vázlatokkal ötletelünk, majd ezeket a rajzokat szerkesztjük meg gépen. Ahogy halad a terv, folyamatosan nyomtatjuk, újra elővesszük a skiccpauszt, majd szabadkézzel rajzolunk tovább. Ez addig ismétlődik, amíg idővel elkészül a terv. Gépen csak pontosítjuk a részleteket, de jellemzően a koncepció megalkotása nem ott történik.

Melyik tervére/épületére a legbüszkébb? 

Nem tudok egyet választani, de van pár, ami közelebb áll hozzám, például a Szegedi Dóm felújítása, fejlesztése, a Dömötör-torony megmentése, a szegedi Tóth Péter-ház rekonstrukciója. A balaton-felvidéki házainkat is nagyon szeretem, például a révfülöpi és mindszentkállai nyaralókat.

Hogyan kezelte azokat a terveket, amikkel kevésbé volt elégedett? 

Szerencsére nem jut eszembe nagyon rossz emlék ezzel kapcsolatban, de volt sok küzdelmünk az évek során. Szerencsés esetben a tanulmánytervnél elválnak az útjaink, ha nem jutunk közös nevezőre a megrendelővel.

Volt válságkorszaka? Mikor, hogyan kezelte? 

A 2008-as nagy gazdasági világválság alatt. Rengeteg munkát nem fizettek ki, egyik pillanatról a másikra megváltozott minden, és pénzügyileg is lehetetlen helyzetbe kerültünk. Elfogyott a levegő. Elgondolkodtam rajta, hogy otthagyom az egészet. Aztán valahogy 2 év után kezdett visszatérni az élet, s újra nekiláttunk a munkának.

Hazai-külföldi irodák közül hová fordul inspirációért? 

Peter Zumthort nagyon szeretem, nála nem látok hibát. Az életmódját is nagyon szeretem, sikerült elvonulnia és nem sodorta el a világ. Jean Nouvel fiatalkori munkái megdöbbentőek voltak számomra, és az életútját is csodálattal néztem. 30 éve követem munkásságukat, de egyszer sem csalódtam még bennük. Zumthor munkáinál, ami a leginkább lenyűgöz, az a hihetetlen szűkszavúság, az elképesztő kifinomultság, amivel a részleteket kidolgozza, a funkcionálitás szerepe és a környezetbe illesztés. Minden annyira érzékeny és „szerény”. Semmi sallang, semmi túlmozgás, semmi manír, tartósság, nem kizárólag fizikailag, hanem esztétikailag és a mondandó szempontjából is. 

Mi számára a legérdekesebb hely/helyzet/köztér? 

Építészettörténeti vonatkozású tereket említenék először, például a siennai Il Campo vagy a Szent Márk tér Velencében. De nagyon szeretem a pécsi főteret és a szegedi dómteret is, ami számomra egy különös élmény. Érdekes módon nincs benne növény, ami érdekes, hiszen tervezője, Rerrich Béla kertészmérnök volt, és csak a kis kockakő burkolat mintázatában jeleníti meg sövénysorok motívumait.

Milyen filmet, könyvet (verset), zenét, ajánlana? 

Nem vagyok jó filmekben, engem az irodalom, azon belül is a regények érdekelnek és minden szempontból inspirálnak. Sok könyvem van. Jellemzően regényeket olvasok. A legnagyobb mesternek Tolsztojt tartom, hihetetlen, milyen egyszerű szavakkal tud nagyon mély, bonyolult lélektani folyamatokat leírni. Nehéz az életműből egyet kiemelni, nagyon sok zseniális írása van, például az Anna Karenyina vagy a Háború és béke, de a kis regényei is remekek. Mostanában zenét is többet hallgatok, mióta kirepültek a gyerekek. Bach: Goldberg-variációit emelném ki, amit bármennyit tudok hallgatni. Képzőművészetből a 30-as évek a kedvenc időszakom, de a kortárs magyarok közül nagyon szeretem Orosz Istvánt is. A grafikái, ábrázológeometriai illúziókeltései egyediek és szorosan kapcsolódnak az építészethez.

Van-e valami tanács, amit az építész hallgatóknak üzenne?

Türelem és kitartás. Az építészet a maratoni futók sportja, hagyni néhány 10 évet, mire beérik a gyümölcs. Jánossy György azt mondta, egy építész 55 éves kora fölött érik be, tehát legyünk türelmesek. A jó házaikat az építészek 55-70 éves koruk között tervezik meg.

Volt e külföldön tanulni, szakmai gyakorlaton?

Tanulmányúton voltam sokat, 6 hétig Skandináviában, 6 hétig Ibériában, többször két hétig és egyszer egy hónapig Olaszországban. Sok helyet bejártunk. Régen, amikor a firenzei dóm kupolájában egyedül álltam fent a laternán, az teljesen más érzés volt. Az Uffizi képtárnál hatan álltak a pénztárnál előttünk a sorban és kicsit mérges voltam, mi ez a tömeg. Ma már nem szívesen utazom zsúfolt helyekre, ahol túl sok a turista. Inkább belföldre vagy kieső helyekre szeretek menni.

Az interjút készítették: Angi Nóra, Puszti Kincső

Képjegyzék:

01 Portré (fotó: Ötvös Krisztián)

02 Szegedi Dóm (fotó: Danyi Balázs)

03 Műemléki rehabilitáció, Szeged (fotó: Váncza Márk)

04 Mindszentkállai nyaraló (fotó: Danyi Balázs)

05 Révfülöpi nyaraló (fotó: Danyi Balázs)

06 Budapesti villa építés közben (fotó: Váncza László)

07 Irodafotó